Mindig is szerettem a nagy történelmi tablókat, amikben többezer statiszta vonul a megfelelő hacukában, és témája általában az, hogy az adott nép mennyire nagyon volt valamikor óriási vagy hősies. Ez a film kazah, már csak ezért is érdekes, én még olyan filmet nem láttam, és a történelmükről se tudtam túl sokat. A film röviden a kazah törzsek egyesítéséről szól, legyőzik a gonosz tatárokat, de ehhez egy hős megszületésére van szükség, akinek zászlója alatt egyesül a nemzet. Igen, már így leírva is bugyuta, és valjuk be a, film sem a történelmi hűséget tűzte ki céljául, hemzseg a csúsztatásoktól és összemosásoktól, dehát ki ne akarna nagyobbnak és hősiesebbnek látszani mint valójában.
A számomra a legvicesebb volt, hogy ezt a nagyköltségvetésű kazah PR-filmet amik hozták össze, pl a Weinstein bratyók állnak a háttérben, de ők legalább tudják mi kell a népnek, bár a főbb szerepeken megjelenő színészek (Kuno Becker, Jay Hernandez, Jason Scott Lee) származása kevésbé autentikus, de ez nem von le semmit a film értékéből, aki a Gladiátorhoz és Rettenhetetlenhez hasonló eposzokat szereti, ebben sem fog csalódni, és mégiscsak egy kevésbé ismert témához kapunk némi képet, bár vannak benne kicsit nevetséges részek (pl az olaj-téma becsempészése a filmbe), dehát mégiscsak egy látványos meseként érdemes felfogni az egészet, akkor nem lesz gond vele.

KM: 6,3/10

Kevin Smith-t talán nem kell bemutatni a kedves olvasónak, aki nem látta a Shop-stop-ot, az nem tud semmit a nagyon low buget filmekről, és az azokban rejlő lehetőségekről, de talán a legjobb filmje mégis elkerülte a figyelemet, mert pl nálunk be se mutatták moziban, biztos a keresztény-lobbi hatására, höhö, merthogy rendesen osztja az egyházat ebben a filmjében.
A sztori szerint két bukott angyal a Földön ragadt, és alig várja a visszatérést, de nem olyan egyszerű Isten Országába visszatérni, mígnem az egyház véletlenül hagy számukra egy kiskaput egy idióta PR-kampánnyal, amit ők ki is használnának, ha valaki meg nem állítja őket, csakhogy ha ez bekövetkezik, Isten felsőbbrendűsége megkérdőjeleződik, hiszen elbaszott valamit, és ez igencsak rosszat tenne a brandingnek, szóval meg kell ezt gátolni mindenáron.
Csahogy az analógiánál maradjunk, Isten (Alanis Morissette) leküldi a szóvivőjét, Metatront (Alan Rickman) hogy egy abortuszkilinikai dolgozót (!) meggyőzzön egy ütős kis csapat összeszedéséről a két rebellis angyal (Ben Affleck és Matt Damon, az összeszokott kis páros kurva jó ebben a filmben) megfékezésére. A szupercsapat csupa súlyos arcból áll, természetesen a két kurvapecér ebből a filmből sem hiányozhat, Jay és Néma Bob-ről kiderül, hogy ők a Próféták, és elengedhetetlen a küldetéshez, csatlakozik még a 13. apostol, (Chris Rock) és egy nímfa (Salma Hayek) is.
A film annyira ötletesen és fantáziadúsan nyúl a témához, hogy az valami fantasztikus, parádés párbeszédek és a legidiótább szituációk váltakoznak megállás nélkül, a két angyalnak kb fél perc süketelésre van csak szüksége, hogy egy apácát tökéletesen elbizonytalanítsanak meggyőzödésében, de aki már találkozott a rendező (Silent Bob) bármelyik filmjével az tudja, miről beszélek, számomra egyértelműen ez a filmje a legjobb, (és akkor még a nímfa táncáról nem is beszéltem), a szereposztást láthatjátok, elég komolyra sikeredett, inkább nézze meg mindenki, aki még nem látta, mert nemcsak kibaszott szórakoztató, de néhol nagyon ötletesen és elgondolkoztatóan nyúl a 2000 éves dogmákhoz, a jézus haver kampány pl mekkora ötlet már, de sorolhatnám még sokáig, de inkább tényleg nézze meg mindenki.

KM: 8,3/10
dr. KJ: 8/10

Jöjjön a folytatás, Aphex Twin és Cunningham. A két elmebeteg jól egymásra talált, mert még ugyanabban az évben (97-ben) leforgatták a Windowlicker-t amikor a Come to Daddy is készült. A Windowlicker már tényleg inkább rövidfilm mint klipp, 10 perces.
Ez már közel sem horror, bár azért jól esőnek nem nevezném ezt se, hehe. A Windowlicker sok mindent kigúnyol: a rapperek gettó-klippjeinek káromkodós-kurvázós bénaságait, a Michael Jackson-jelenséget (emlékeztek még rá? tudjátok a néger, aki fehér lett, pff), a sztárkultuszt, a szexista világot stb. Elgondolkodtató, gúnyos-szórakoztató mestermű és a két lúzeren még nevetni is lehet.

dr. KJ: 10/10

A másik rövidfilm elképesztően bizarr. A tolókocsiban bekokainozva vagy bespeedezve táncoló mutáns tinédzser azaz Rubber Johnny egy drogos rémálmainak is elmenne. Hogy minek is szánták itt megtudhatod.
dr. KJ: 9.5/10

Luc Besson nem mindig a Taxi-sorozatról és egyéb borzasztóságokról volt híres. A nagy kékség, Metró, Nikita, Léon a profi, Ötödik elem: rendezett ő jó filmeket is (némelyik itt is fel fog tűnni).
Az utolsó harc az egyik legjobb filmje. Ez Besson első hosszú filmje, 24 évesen, 1983-ban forgatta amikor már tombolt a gagyi sci-fi láz.
Ez a film viszont igazi sci-fi: egy poszt-apokaliptikus világban járunk, ahol a sivatag homokjából meredeznek ki a felhőkarcolók csupasz vázai. Egy maroknyi ember a túlélésért és élelemért harcol értelmetlenül, kilátástalanul.
A filmben az a legfurcsább, hogy egyáltalán nem beszélnek benne. Egy mukkot se. A színészek így nincsenek könnyű helyzetben, hiszen mindent némafilmes eszköztárral kell megvalósítaniuk. A színészként, íróként és rendezőként is ismert főszereplő Pierre Jolivet remekül hozza a kínlódó ember néma alakját. A fiatal Jean Reno is feltűnik és többi színész is rendben van.
A fekete-fehér lepusztult világ és a benne némán vergődő emberek torokszorító jövőképet festenek elénk. Az élelmiszer hiány, a sivatagosodás külön üt: elég csak a híreket olvasni.
Az utolsó harc azon kevés sci-fi közé tartozik, amelyek nem űrhajókkal és ion-ágyúkkal operálnak. Élvezhető avant-garde művészfilm, kb. összesen két perc zenével és néma szereplőkkel, mindig időszerű mondanivalóval, hatásos fekete-fehér képi világgal.
ERŐSEN AJÁNLOTT!

dr. KJ: 9.2/10

Squarepusher azaz Tom Jenkinson angol úriember, aki egyrészt remek basszusgitáros és dobos, másrészt őrült tempójú drum'n'bassokat és elektrókat vegyít jazzel. Jó barátja Luke Vibertnek (róla még lesz itt szó) és Richard D. Jamesnek, így első lemezei már RDJ kiadójánál, a Rephlexnél jönnek ki. Aztán jön a Warp, és Chris Cunningham. Cunningham bizarr de vicces klippet csinált SP zenéjére. Érdemes beszerezni dvd-n, mert így tecső minőségben nem az igazi.

Squarepusher - Come on my selector (1997)
dr. KJ: 10/10



A másik klippet Nando Costa követte el. A brazil származású Nando nagyszerű designer, Nak'd.tv néven készített animációkat és minden mást pl. az MTVnek is. 2007-ben az USÁba költözzött és ott Nervo néven új stúdiót hozott létre.
Klippje igazi 2d-s flash őrület, sajnos sehol sem találtam meg hosszabban, de igazából mindegy is, mert ennyiből is látszik milyen kafa.

Squarepusher - My red hot car (2001)
dr. KJ: 10/10

"My Red Hot Car" for Squarepusher from Nando Costa on Vimeo.