William S. Burroughs (1914-1997) az amerikai beatirodalom kultikus alakja. Élete akkor vett tragikus fordulatot, amikor feleségét véletlenül agyonlőtte. Burroughs a negyvenes években lett kábítószerfogyasztóvá, a függővé válása alatt körülötte kibontakozó furcsa szubkultúrában szerzett élményeit írta meg a Meztelen ebéd című regényben. 1953-ból a Junkie (Narkós), majd öt évvel később a Naked lunch című regényei máig őrzik nevét.

A film főhőse (Peter Weller) az ötvenes évek New York-jában rovarirtásból él. A bogárirtószernek azonban váratlan "mellékhatásai" vannak: felesége, Joan függővé válik. Miután meggyőzi férjét arról, hogy az próbálja ki a szert, elszabadul a pokol. A férfi elveszti állását, a rendőrség üldözőbe veszi, mert megölte nejét (véletlenül természetesen). S mindeközben egy összeesküvés bontakozik ki a háttérben, melynek részleteiről Willt gigantikus (és tegyük hozzá, gusztustalan) rovarok tájékoztatják. Az utazás túllép a psziché keretein, s a bogárirtónak hamarosan valóságos útra kell indulnia: Észak-Afrikában, a fiktív "Interzóna" területén kell elhelyezkednie és beilleszkednie a helyi drogfüggő, homoszexuális közösségbe. Innen kell rendszeresen jelentéseket írnia a vele történtekről, figyelembe véve a rendszeresen óriási rovarrá változó különleges írógépe parancsait és kívánságait.

Cronenberg Meztelen ebédje a rendező biohorror időszakának jeles képviselője. A bogarak és idegen élőlények néhol már tényleg horrorba hajló képi világa embert próbáló. A droggal foglalkozó filmek közül kevés tudott olyan negatív képet festeni mint a Meztelen ebéd. A totális talajvesztés, a paranoia, a rettegés stb. leképezése ez a film. Bár lassú folyású és a könyvvel ellentétben lineáris időrendű, a film a kevés jól sikerült könyvadaptáció közé tartozik. A könyvet itt is előbb olvastam mint a filmet láttam volna, de itt nem volt igazából semmi hiányérzetem.
ERŐSEN AJÁNLOTT!

dr. KJ: 8.7/10

KM mondja: A film tényleg extrasúlyos, és ami a lényeg, hogy a könyv elkészülésének körülményeit mutatja be, tehát a fenti jelentésekből lett később könyv szerkesztve, tán így érthetőbb a dolog. Zseniális alakítások és a drogok csodálatos világa.

8,5/10

Dr.Z mondja: William S. Burroughs valóban rovarirtással kereste kenyerét egy időben. Feleségét hasonlóan lőtte le, mint a filmben: tellvilmososdit játszottak szétcsúszva. És tényleg rajtakapta haverjával, Allen Ginsberggel. De ez csak bulvár.

8,7/10

IMDb

Íme egy jópofa klip: Howard Greenhalgh klipje, ő csinálta többek közt a Sebestyén Márta és a Deep Forest féle Marta's song klipjét is (mily meglepő cím). Ez a szám itt a Soundgardentől a Black Hole Sun. Találós kérdésem: milyen filmre vagy filmekre hajaz a klip? Helyes válaszokat a kommentekbe kérem beírni.

Ez itt meg  a híresneves Massive Attack féle Karmacoma. Kérnék szépen legalább négy darab filmcímet. Beküldési határidő: június 4.

The meaning of life a Monty Python csoport utolsó egészestés filmje, 9 évvel készült később, mint a legendás Repülő Cirkusz sorozat (46 rész 1969 és 74 között), és 3 évvel később, mint szintén nagyon szuper filmjük, a Brian élete (1979). Ez az egyik legellentmondásosabb műve a csoportnak, sok rajongó egyenesen azt állítja, hogy szar és teljesen kilóg az életműből, mások (kevesebben) viszont az egekig magasztalják és a legkiforrottabb filmüknek mondják. Én a kettő közé lőném be a megoldást, ha van olyan, mindenképp egy érdekes és jó darab, másrészt összességében sok benne a kivetnivaló.


A film szerkezetében nem a Monty Python híres játékfilmeire hasonlít, sokkal inkább a sorozat felépítését követi. Különböző kis részekből áll össze, amik szervesen vagy szervetlenül , de inkább csak asszociációs  szinten kapcsolódnak egymáshoz.  Úgyhogy nem egy komplett játékfilmet kapunk, hanem egy jelenethalmazt. Aki rendes filmre készült, annak ez már csalódás lehet. Másrészt a különböző részek minősége nagyon ingadozóra sikerült. Vannak nagyon rossz részek, például az étteremben-dagiember-mindent-lehány jelenetet nem bírom végignézni és kedv sincs hozzá, a kezdőjelenet pedig a vén kalóz bürokratákkal uncsi és erőltetett (ez a rész amúgy Terry Gilliam rendezése, és lehet, hogy csak a Brazil látványvilágához kísérletezgetett). Aztán vannak a klasszikus-jellegű Monty Python jelenetek, amik általában nagyon jók, de a humoruk valahogy sokkal sötétebbre és zúzdábbra sikerült. És van olyan is, ami teljesen értelmezhetetlen és elborult de nagyon érdekes, pl. a "hol lehet a hal?" című kis közjáték a film közepén. Másképp mondva ez nem az a térdcsapkodós-hangosannevetős humor, hanem a tyűbazze, meg nemágeci.

Szóval nem egy önfeledt móka a csoport utolsó nagyfilmje, és az élet értelmét se nagyon fejtik meg (nem is nagyon próbálják hálisten), de én nagyon szeretem, egy mostmár klasszikus csapat utolsó, néha nyomasztó - néha vicces - néha agyalós - néha izzadós agymenése.

Részlet a filmből:

imdb: http://www.imdb.com/title/tt0085959/
Dr.Z: 7.5/10

KM mondja: aki a Brian életén meg a Gyalog-galoppon nőt fel, annak ez a film csalódás, aki meg nem, az meg úgyse érti, de azért persze nem rossz.
KM: 6,8/10

dr. KJ így látja: Nekem tetszett, de egyértelműen nem ez a legjobb. A Brian és a Gyalog-galopp sokkal kafább. A Jabberwockyről nem írsz Zabi májszter?
dr. KJ: 7.2/10

Ránczos szerint: Ez egy nagy szar.
Ránczos: 4/10

Emellett a film mellett nem lehet elmenni sok szempont miatt. Egyrészt egy önéletrajzi ihletetségű rajzfilm már jól hangzik, másrészt mert egy napjainkban is aktuális brutális diktatúra a helyszíne, amelyről keveset tudunk, az Oscar-jelölésnek meg örülünk, de az inkább politikai üzenetnek tűnik, nem szakmainak, ilyen filmekkel azok ott nem szoktak foglalkozni általában.
A 70-es évek Iránja korrekt hely volt teljesen, volt fejlődés, volt ipar, volt kultúra, mindenki jól elvolt, a főszereplő lány itt élte gyermekkorát, volt partizás, jófej értelmiségi család, minden ahogy kell, míg a 79-es forradalom be nem tette a kaput, jöhetett a sötét középkor, kb mintha restartolták volna az egészet, deportálások, koncepciós perek, dehát egy kelet-európainak fölösleges elmesélni, ismerős a történet valahonnan, úgyhogy a kislányt a szülei kimenekítik ejrópába. Csakhogy ő iráni, nem tud beilleszkedni secpec, az sem az ő világa, meg az új Irán sem, elveszett a két világ közt, és csak keresi, hogy akkor most mi van, mi lesz az ő világával.
A film természetesen önéletrajzi ihletetségű, a főszereplő által rajzolt képregény lett mozgóképivé alakítva, feketefehér képek, hatásos eszközök, de itt inkább a tartalom a lényeg, nem a forma, egy iráni értelmiségi kálváriája, és az egész Közel-Keleté is egyben.
Ha túl sötét képet festettem volna, sorry, nekem ez jött le de, de ne egy súlyos, depis izére számítsatok, mert nem az, csak a mondanivaló kemény picit.

KM: 8,4/10

dr. KJ szerint: Alapvetően nekem is tetszett, bár néhol szájbarágós volt, vagy épp az elenkezője: nem értetted, hogy éppen mi is történik. Persze nem is könnyű ilyen zavaros történéseket érthetően bemutatni. Szóval nem rossz, a látványvilág inkább érdekes, mint beszarás, de azért érdemes megnézni.

dr. KJ: 7.5/10

Ez egy számítógépes animációs rövidfilm. Chris Wedge rendezte a Blue Sky Studios-zal. Ők a felelősek a 4 évvel későbbi Jégkorszakért is, ami szerintem máig az egyik legjobb 3d-s animációs film. Első sikerüket ezzel a 7 perces rövdfilmmel érték el, melyért egy Oscar díjat is bezsebelhettek.

A film főszereplője Bunny, Nyuszi, egy öregasszony. A vén és rigolyás nyúl egyedül él özvegyen házikójában, ám egyik este egy molylepke szabadul be a házba. Nyuszi feldühödik és megpróbálja lecsapni. Aztán alakulnak a dolgok, lassan, magányosan, és elég szomorúan.
Ez egy nagyon szépen kivitelezett és megható mese az elmúlásról.
Érdemes megnézni.

Dr.Z: 8/10


Bunny - Blue Sky Chris Wedge (1998) Oscar Short Animated Fil
Uploaded by andybe29. - Watch feature films and entire TV shows.

imdb: http://www.imdb.com/title/tt0179011/