Jon Spencer bandája nevével ellentétben nem blues (bár akár az is van benne) hanem alter, punk, indie, electro, jazz, rock és kb. minden más. A Talk about the blues klippje különösen idióta, ugyanis az együttest Winona Ryder, Giovanni Ribisi és John C. Reilly személyesítik meg miközben Spencerék "színészkednek". Csekkold, odabasz!

Botrányosan nincs semmi jó film mostanában, úgyhogy jöjjön most egy a Szánin talált remek szovjet animációs film. Anatoly Petrov (1937. 09. 15. - 2010. 03. 03. RIP) 1977-es filmjében olyasmi hatású technikát használt mint Richard Linklater a Waking Life-ban vagy a Scanner Darkly-ban. Nemcsak a látvány, hanem a sztori is fura, militarista sci-fi, mindenképpen megér tíz percet!

Hamár Winterbottom, akkor van még pár érdekes cucca, pl. ez a scifiislehetnedemégse/ dráma. A Gattaca, a Blade Runner és a Nabi hangulata erősen érződik rajta, viszont cserébe a Lost In Translation-ra és Kar Wai Wong 2046-jára meg a Code 46 hatott.
A közeljövőben zajlódó sztori a génmanipuláció és a Szép új világ-féle disztópiák nyomasztó atmoszférájával, kiürült, idegen és hideg jövőképpel támad. A klónozás és lombikban születés miatt ellenőrizni kell az emberek szaporodását, hiszen könnyen előfordulhat a vérfertőzés, hiszen két ugyanattól a géndonortól származó ember összefuthat bárhol a világon. Ez 46-os kód, azaz  az egyező génnel teherbe esett nőket abortálják és memóriájukból kitörlik még az emlékeiket is.
Tim Robbins Sanghajba érkezik a Sphinx, azaz a világot irányító vállalat/ kormány megbízásából. A Sphinx ellenőrzi ugyanis a dolgokat minden szinten, a megfelelő papír nélkül még a városodat sem tudod elhagyni, de azt is megszabja pl. hogy ki élhet a városokban és kik kitaszítottként a sivatagban. A Sphinx mindent tud és tévedhetetlen viszont ahol emberek is dolgoznak ott lopnak is. Robbins egy gondolatolvasó vírussal beoltva nyomozni kezd és eljut Samantha Morton-ig (egészen fura arcú leányzó), a dolgok viszont ennél jóval bonyolultabbak lesznek...
Nem rossz film ez főleg a képek, az atmoszféra és David Holmes és Norman Cook zenéje miatt átsiklasz a forgatókönyv bénaságain, a színészek okésak, főleg Morton. Olyan mélysége ugyan nincs, mint mondjuk a Gattacának, azért nagyon erős a hangulata, nem kérdés, hogy érdemes megnézni. AJÁNLOTT!

dr. KJ: 7.6/10

Michael Winterbottom filmje Tony Wilsonról és a Factory Recordsról érdekes és vicces lenyomatot ad a punk, az indie és a partikultúra korai időszakáról. Wilson a Granada tv bemondója volt, közben pedig menedzserként bandákat futtatott. Jókor volt jó helyen, hogy olyan kultegyütteseket karoljon fel mint a Joy Division és a New Order vagy a Happy Mondays. A Factory nevű klubbestjében és esti tvműsorában is a kor meghatározó brigádjait mutatta be. A haverjaival alapított Factory Recordssal a Manchester sound alapjait fektették le, a Hacienda nevű klubbjuk pedig a rave és partikultúra egyik legelső helye volt.
Winterbottom kedvenc színészei, Steve Coogan vagy Paddy Considine (Dead Man's Shoes) csibészkedik végig a filmet, ami inkább vicces és szórakoztató mint dokumentum jellegű. Látjuk a Sex Pistols első fellépéseinek egyikét 42 nézővel, az öngyilkos Ian Curtist, a Joy Division kattant énekesét, a Happy Mondays totál szétcsúszott ámokfutásait, stb. mindezt Wilson egyedi humorral átszőtt kommentálásával. A punktól a new wave-ig és a rave-ig követjük a popzene ezt a mozgalmas időszakát egészen a DJ-k felbukkanásáig, amiről maga Wilson azt mondja: "Látják? Tapsolnak... a DJ-nek. Nem a zene, nem a zenész, nem az alkotó, ...de... a médium. Ez az. A rave születése. A beat boldoggá avatása. A tánc kora. A pillanat, mikor a fehér ember táncolni kezd."
Szóval érdekes és vicces cucc ez, a soundtrackkel együtt, ahol a fentiek mellett a Clash, a Buzzcocks, a 808 State, A Guy Called Herald és mások zenélnek. ERŐSEN AJÁNLOTT!

dr. KJ: 8/10

Vannak sci-fik amik kortalanok és vannak, amiken bizony meglátszik az idő. A Westworld betyár régi film és az utóbbi kategóriába tartozik, ráadásul olyan filmeket ihletett mint a Jurassic Park vagy a Terminator. Bár nem poénnak szánták, 2010-ben nem lehet komolyan venni: a színészi játék, a "speciális effektek" és a forgatókönyv röhejesek. Persze az is lehet, hogy akkoriban összeszarta mindenki magát rajta, végül is öt évesen én is féltem az E.T.-től a moziban, mostanában nem paráztam tőle, höhö.
Az alapötlet nem is lenne rossz: három különböző kort (rómaiak, középkor és a vadnyugat) feldolgozó hi-tech témaparkban zajlódik a sztori, ahol teljesen emberszerű androidok személyesítik meg az akkori lakókat. Nyilván megbaszhatod, megölheted őket meg ilyesmi, pikk-pakk rendberakják őket a szervízben, hogy másnap ismét ott slattyogjanak az utcán. Nem olcsó mulatság ám a park, 1000 dollárért adnak egy napot, bár az árban a gyilkolás, a baszás, a szállás, a pia és a kaja is benne van, szóval megéri nem? A továbbiakat könnyű kitalálni...
Félretéve a kínos részeket, szórakoztató baromság ez, főleg úgy, hogy bizonyos jelenetek a Terminándorból és sok más filmből is ismerősek lehetnek. Az óldszkúl számítók mindenhol ott puttyognak, a western paródia rész is vicces, a főszereplő bajsza pedig beszarás, tehát: erősen módosult tudatállapotban ajánlott, vagy mittomén!

dr. KJ: fasztuggya, én sokat röhögtem rajta