Időről időre megpróbálkozok egy-egy oldszkúl sci-fivel de legtöbbször csalódás lesz belőle (lásd pl. Westworld). Így jártam a Logan futásával is, mert hiába az egyébként érdekes (legalábbis 1976-ban mindenképpen) történet, a néhol már-már burleszk jellegű jelenetek és a döbbenetesen idióta technikai megoldások tönkreteszik az élményt. Biztos nem az volt a célja a készítőknek, hogy kínodba ne tudd eldönteni, hogy sírj vagy nevess.
Az alaptörténet ugyanis egyáltalán nem vicces, hanem anti-utópia a javából. A nagy világégés után a megmaradt népek elzárt kupolavárosokba menekülnek. A gyerekszülés tilos ezért kizárólag lombikból születnek az emberek, ám harminc éves korukban elviszik őket az újjászületési ceremómiára, ahol aztán faszán megölnek mindenkit, így védekezve a túlnépesedés ellen. A lakosok tehát harminc éves korukig élnek mint a hal a vízben, drogoznak és basznak, esznek-isznak, mulatoznak aztán meg viszlát és jön a következő adag. Persze vannak akik nem fogadják el a dolgot és próbálnak elmenekülni. Ők a "futók", akikre az állami rendőrség szinte sportszerűen vadászik. Nem mondom tovább a sztorit mert azért vannak benne meglepetések és kár lenne lelőni, hátha megnézed.
A saját korában biztos hogy előremutató, érdekes film volt ez, így 2010-ben inkább vicces-idióta. Eltekintve a bénaságoktól azért végig lehet nézni mint oldszkúl sci-fit, amiben megvolt a lehetőség hogy naggyá váljon. A történet által felvett problémák, mint a túlnépesedés és születészabályozás, a környezet  elpusztítása, az elgépiesedő, hedonista társadalom stb. pedig sajnos még mindig aktuálisak. Persze csinálják a remake-et belőle, hát nem tudom.

dr. KJ: 7/10

Rég volt már beteg videoklipp adag itt, rettentő és borzasztó elektronikus rémálom aláfestőzenével. Chris Clark a Warp kiadónál tevékenykedik, ennek megfelelően szétbaszott a zenéje is és persze a klippek is.

Jean-Pierre Jeunet végre hagyta Audrey Tautou-t és Dany Boon-nal az élen ismét rendkívül szórakoztató vicces-idióta faszságot kreált. A Micmacs igazi jeunet-i film, most éppen krimi- és kémfilmparódia fílinggel. Minden a jól bevállt módszerek szerint zajlik: rendkívül kidolgozott karakterek remek színészekkel (a régiek közül most csak Dominique Pinon-t fedeztem fel), a mesés látványvilág, a sok szemétből eszkábált kütyü és lepukkant cucc, béna-vicces zene, (nem is annyira-) rejtett valódi mondanivaló.
A főszereplő Bazil (Boon) árvagyerekből lett videótékás, akit fejbe talál egy eltévett golyó egy utcai lövöldözésből. Mire felépül, betöltik addigi állását és az albérletéből is kiteszik a szűrét, így pikk-pakk az utcára kerül. Hamarosan kivakarja a szarból a guberáló brigád és Kuka Bond módszerekkel felszerelve bosszút esküszik...
Fasza kis szórakoztó film ez, jóleső, baromkodós-nevettetős francia faszság, ahogy Jeunettől megszokhattuk. Ha nem is a legjobb filmje, mindenképp az egyik legkedvesebb és legviccesebb. AJÁNLOTT!

dr. KJ: 7.7/10

Nem kell ahhoz világvége filmet nézni, hogy előbukkanjon az emberiség ocsmány oldala. Elég csak az M7-en vagy bármelyik autópályán vezetni pár órát. A fekete fóliával eltakart ablakú terepjárókban őrjöngő remek embertársaink pár perc előnyért képesek veszélyeztetni a saját és bárki életét is. Elképzelhetjük, hogy egy apokaliptikus világban hogyan viselkednének. Igen, pl. simán megennének. Akár pincékben  is "tenyésztenének" embereket, hogy ők túléljenek, még akkor is, ha igazából a túlélésnek sincs semmi értelme.
Az út elképesztően nyomasztó látomás a civilizáció pusztulásáról (nem csoda, hogy hónapokig üldögélt a vinyón mire rávettem magam, hogy megnézzem), de nem tud elszakadni hollywoodi kliséktől. Pedig látszik az akarás, Viggo Mortensen, Robert Duvall, Charlize Theron, Guy Pearce: csupa nagy név, jó színészek. A CG és a szépia színezés tapintható atmoszférát teremt. A rendező és forgatókönyvírók azonban nem küzdöttek eleget a producerekkel és ez az egyébként realisztikus, naturalista jelenetek erejét is elveszi. A sztori ugyanis jópárszor megbicsaklik és többször elmegyünk a moralizálás és a pátosz felé.
Ötletekből nincs hiány, felbukkan itt sok apokaliptikus filmből átemelt és átvariált téma a kanibalizmustól a Mad Max-féle fosztogató autós bandákon át az öngyilkosságig és a már említett tenyésztésig minden. A főhős és fia útja, küzdelme a kihalt és elpusztult Amerikában lehetett volna mérföldkő a mozi történetében, a klisés megoldásoknak, értelmetlen ijesztegetős és moralizálós jelenetek azonban rendesen elbasszák.
Ami miatt mégis érdemes lehet megnézni, az a nyomasztó atmoszféra, amit kevés filmnek sikerült ilyen torokszorítan átadnia.

dr. KJ: 7.2/10

Mikor már éppen lemondtam arról hogy végre valami fasza filmet találjak, belefutottam ebbe a jófajta francia cuccba. A Hátralévő életed első napja 12 évet átfogó, négy epizódba szedett családtörténet, 3 gyerek és a szülők + a nagyfater. Nem fog semmi felrobbani, a halál is csak rák formájában bukkan fel és nem egy terminátor által. Mondhatnám azt is, hogy semmi meglepő nem lesz az egész történetben, de nem is hiányzik: egyszerűen csak jól esik nézni. A remek színészi játék és szuper hangulat végig fogvatart. A 80-as évek francia középosztályának világából a jelenbe ívelő sztori végigveszi a szülők vs. gyerekek vs. tinédzserek vs. nagyszülők mindennapos küzdelmeit, csöppet sem érzelgős, inkább nagyon is realisztikus módon.
A filmbeli személyiségtípusok ismerősek lesznek mindenkinek aki megnézi, van itt önmagát kereső álmodozó tini, durván lázadó rockker csaj és persze a legidősebb fiú, aki bár orvos lesz mégiscsak úgy érzi, hogy elkúrta az életét. A láncdohányos taxisofőr apa zűrös viszonya saját apjával, a midlife crisis-os milf anyuka kínlódásairól nem is beszélve.
Nem mondok többet, mert nem is kell, ez egy jó kis film. Egyszerű és mégis nagyon bonyolult dologról szól, amiről csak így lehet filmet készíteni: a családról.
ERŐSEN AJÁNLOTT!

dr. KJ: 8.5/10