Hamár Winterbottom, akkor van még pár érdekes cucca, pl. ez a scifiislehetnedemégse/ dráma. A Gattaca, a Blade Runner és a Nabi hangulata erősen érződik rajta, viszont cserébe a Lost In Translation-ra és Kar Wai Wong 2046-jára meg a Code 46 hatott.
A közeljövőben zajlódó sztori a génmanipuláció és a Szép új világ-féle disztópiák nyomasztó atmoszférájával, kiürült, idegen és hideg jövőképpel támad. A klónozás és lombikban születés miatt ellenőrizni kell az emberek szaporodását, hiszen könnyen előfordulhat a vérfertőzés, hiszen két ugyanattól a géndonortól származó ember összefuthat bárhol a világon. Ez 46-os kód, azaz  az egyező génnel teherbe esett nőket abortálják és memóriájukból kitörlik még az emlékeiket is.
Tim Robbins Sanghajba érkezik a Sphinx, azaz a világot irányító vállalat/ kormány megbízásából. A Sphinx ellenőrzi ugyanis a dolgokat minden szinten, a megfelelő papír nélkül még a városodat sem tudod elhagyni, de azt is megszabja pl. hogy ki élhet a városokban és kik kitaszítottként a sivatagban. A Sphinx mindent tud és tévedhetetlen viszont ahol emberek is dolgoznak ott lopnak is. Robbins egy gondolatolvasó vírussal beoltva nyomozni kezd és eljut Samantha Morton-ig (egészen fura arcú leányzó), a dolgok viszont ennél jóval bonyolultabbak lesznek...
Nem rossz film ez főleg a képek, az atmoszféra és David Holmes és Norman Cook zenéje miatt átsiklasz a forgatókönyv bénaságain, a színészek okésak, főleg Morton. Olyan mélysége ugyan nincs, mint mondjuk a Gattacának, azért nagyon erős a hangulata, nem kérdés, hogy érdemes megnézni. AJÁNLOTT!

dr. KJ: 7.6/10