Ez az igencsak különleges kalandfilm a történelem előtti őskorba repít vissza. A bevezető szöveg szerint 80 ezer évvel ezelőtt járunk. Az emberek kis törzsekben élnek. A tüzet már ismerik, de maguktól előállítani még nem tudják. Ezért minden törzs életben maradásának feltétele a tűz megszerzése és megőrzése.

Kezdetben megismerjük hát az Ulam törzset, kiknek jellemzően szép nagy előreugró szemöldökcsontjuk van, sokat alszanak, esznek, kurogatják a parton mosakodó nőstényeiket és vadul őrzik a tüzet. Igazi majomcsorda, csak kevesebb szőrrel és picit több állatbőrrel a testükön. Ja meg makognak-motyognak is néha vadul, de ebből mi egy szót sem értünk. Ez a film alatt végig így lesz, érthető szó nem hangzik el.

 

Szóval a törzset igen hamar megtámadják a szőrös félember-félmajmok, és elüldözik őket a biztonságos barlangjukból. (Nekem ezek a lények voltak leginkább furák, dehát biztos voltak ilyenek is, passz.). A törzsnek meg sajnos menekülés közben kialszik a tüze. Így aztán három férfiembermajom nekivág, hogy szerezzen valahol tüzet a törzsnek. A hosszú út alatt aztán találkoznak vörös emberevő ősemberekkel, pucér-festett nőcivel, meg lyukas ősemberrel, kockással, csíkossal, meg a pucér-festett nőci törzsével, akik bizony egy fokkal már előrébb tartanak, mint zúzdafejű barátaink (azért piramist még nem építenek, nem kell aggódni).

 

A filmet Jean-Jacques Annaud rendezte, és igencsak jó munkát végzett. A kényes, könnyen röhejesbe fulladó témát majdnem végig sikerült hitelesen – vagy hitelesnek tűnően – előadni. Az, hogy értelmes szó nem hangzik el, egyáltalán nem hiányzik (SŐT, azért gagyi is lenne), és néha mintha csak egy természetfilmet néznénk. Ehhez sokat hozzátesznek a színészek is, akik igen nagy odaadással adják a majmot, mint például Ron Perlman (fenti képen), kinek ilyen testhezálló szerep se jut mindig. Meghát a pucér-festett nőci is igen emlékezetesen ugrabugrálja végig a filmet, játssza Rae Dawn Chong. Ja, és a hitelességhez hozzátartozik még, hogy itt az ősemberek nem gucci–szőrmebundában bohóckodnak.

 

Érdekesség még a filmmel kapcsolatban, hogy a végig hallható makogás-motyogáson azért valószínüleg sokat dolgoztak, ugyanis azt Anthony Burgess agyalta ki, a Mechanikus narancs írója. Szóval aki egy kellemesen csordogálos, jól kidolgozott őstörténeti természetfilmre vágyik, amiből rájön, hogy nem volt mindig internet, nézze ezt a filmet!

 

Dr.Z.: 8/10

 

Neten csak egy bugyuta trailert találtam, meg a félmajmok támadását, íme: