Ma is csak egy rövidfilm jön össze (Zabi náthás).
Az Akryls egy nagyon kellemes, belebambulós trip, 5 percig tart összesen. Nem történik semmi, csak egy kamera suhan fura helyszíneken és tájakon keresztül, finom hangokkal és atmoszférával megspékelve.
Igazi bámulós utazás, aminek szerintem túl gyorsan szakad vége.

Készítették: Yann Couderc, Xavier Henry és Bruno Hajnal


Film honlapja, itt le is tölthető rendes minőségben: http://akryls.free.fr/

IMDB

A Battle Royale-t előbb láttam filmen és csak aztán olvastam könyvben. A film után a könyv már semmit extrát nem adott a sztorihoz. Remekül sikerült adaptációról van itt szó tehát.
A Battle Royale nem egy egyszerű film. A közeljövő Japánjában a gazdaság éppen az összeomlás szélén áll, iszonyatos a munkanélküliség. Ezt csak tetézi az iskolások rebellis viselkedése, bojkottálják az órákat. A felnőttek a fiataloktól való rettegése miatt a kormány meghozza a Battle Royale-törvényt. (A Battle Royal római eredetű kifejezés, a "csak egy maradhat" elvű harcban számos felfegyverzett és fegyvertelen gladiátort eresztettek össze, van pl. kártyajáték is belőle.) Egy véletlen kiválasztott osztály 42 tanulóját elviszik egy lakatlan szigetre. Véletlenszerűen felszerelik őket hasznos és haszontalan fegyverekkel és túl kell élniük egymást és a torkukra erősített minibombát, ami a sziget változó tiltott zónáiban azonnal felrobban. A "verseny" lebonyolítóját Takeshi Kitano játsza, talán ő az egyik legismertebb japán színész/rendező. Nem véletlenül, itt is remekel.

A könyv és a film is nagy indulatokat kavart Japánban, többször is megpróbálták betiltani, sikertelenül. A Battle Royale tulajdonképpen  megdöbbentő, rendkívül kíméletlen, "modern" változata a Legyek Urának. Sokszor hallom azt a kritikát keleti filmekkel kapcsolatban, hogy túlzottan katartikusak. A BR nem tartozik közéjük, a vége sem tartogat igazi happyendet. Erőszakos de elgondolkodtató film, csak ajánlani tudom. (Készült egy folytatás is, iszonyat szar, köze sincs az elsőhöz, meg ne nézd.)

ERŐSEN AJÁNLOTT! Ja, és ne hallgassatok a retardáltakra, depizve-beszívva nézték meg, hehe.
dr. KJ: 8.4/10

KM: hát, itt megoszlanak a vélemények, az ötlet tök jó volt, de a kivitelezés gyatra, mert hiteltelen volt, a gyerekek az egyik percben még osztálykirándultak a másikban meg gyilkoltak, a kettő között meg semmi, engem pont az izgatott volna, hogy is veszi rá magát ilyesmire egy "laikus", de erre nem volt válasz, mindenki szerelmes volt mindenkibe, hogy dráma is legyen, takeshi koma is elég fura volt, hitelteln volt az egész na, nálam 5/10

Zabi: Sajnos, mint Kakamatyi. A könyvet nem ismerem, de a filmben semmi sem volt kidolgozva, vagy kibontva, pedig adtak az érzelmi szálnak rendesen. Pl. az, hogy Takesit régen megszúrta egy gyerek körzővel, nem indokolja, hogy szadista gyilkos legyen belőle. És ilyen problémák sorozatban. De egyértelműen érdekes próbálkozás, csak nem tudom, hogy mennyire volt komoly, néha a végletek miatt mintha paródiába hajlott volna. Azt hozzá kell tenni, hogy Mr.Kakával együtt láttuk, biztos húztuk is le egymást, ja és sajna magyarul, ami végképp B-kategóriássá tette a filmet.
5/10

Íme egy kedves kis animációs rövidfilm, vasárnapi matinéra. A Pixar készítette 2003-ban, szokás szerint meg is kapta érte az oscar-jelölését. (De végül a Jégkorszak idegbeteg motkánya vitte el a díjat.) Itthon mozikban láthattuk, a Némó nyomában előtt (az viszont nyert ugyanebben az évben, hát bizony, nagy dömping van mostmár az animációs filmeknél).

Szóval a kis jópofa cucc, magyarul (elég jó lett a fordítás):



imdb: http://www.imdb.com/title/tt0395479/

Hát jó, akkor lássuk már az akkor nyertes Gone Nutty-t is a motkánnyal, a Blue Sky Studiostól (lásd még tőlük Bunny):

A Persepolis után most jöjjön az afgán verzió, a Papírsárkányok. Újabb megrázó film egy ország teljes elbaszásáról, kicsit szájbarágósan, hogy az európaiak is megértsék, mi miért is történik ott, a messzi keleten, miért olyan furák a népek arra, de legalább tényleg érthetően.
A sztori még az szovjetek bevonulása előtt kezdődik, és a tálib rezsim alatt ér véget, szépen tálalva a különböző korszakokat, egy gazdag kabuli fiú szemén keresztül.
A sztori szépen indul, a gazdag fiú legjobb barátja egy kis hazara-fiú, tök jól elvannak, sárkányt eregetnek és meséket hallgatnak, ahogy a helyi arcok múlatni szokták az időt, de Amir (a gazdag-fiú) burokban él, szinte európai életet, és képtelen feldolgozni, amikor találkozik kabul sötét oldalával, és a mesevilág véget ér. A szovjetek bevonulásával el is menekülnek Amerikába, hogy a menekültek béna gyökérmentes életét éljék, mígnem (kb 20 évvel később) hírt kap gyerekkori barátjáról, hogy annak fiát meg kell mentenie, amivel végre rendbehozhatja a gyerekkor szégyent.
A film olyan értékekre hívja fel a figyelemet, mnit büszkeség, hazafiság, barátság, hűség, amit mi, fejlett népek, már csak egy lesajnáló cinikus félmosolyal illetünk, de ott ezeknek a szavaknak van a legnagyobb jelentőségük, és ez a film segít abban, hogy ezt megértsük, hogy miért is van így, hamár mostanában olyan sokat foglalkozunk ezzel az országgal, legalább tudjuk, miért is viselkednek úgy, ahogy, és ebben a film, ha néhol kicsit nyálasan, erőltetetten, didaktikusan is teszi, mégis sokat segített.
A filmet Marc Forster jegyzi, már korábban felmerült a neve a Stranger than fiction kapcsán, de szerintem tőle még várhatunk kafaságokat a jövőben. A film alapját képező könyv bestseller lett, aszongyák, akik olvasták hogy nagyon jó, jobb is mint a film, tehát én mintkettőt ajánlom az ilyesmire fogékonyaknak. Persze ez a film se lett volna világhírű, a politikai háttér nélkül, dehát semmi se lehet tökéletes.
Asszem az elbaszott országok sorozatunk következő darabja a Hotel Ruanda lesz, vagy talán Good Bye Bafana, jó, hogy vannak ilyen filmek is.
imdb

KM: 7,8/10

Ezt a mókás videóklippet most láttam a VH1-on vagy hol, és annyira felhúzott, hogy muszáj megmutatni. Méghozzá azért, mert kedvenc klippem súlyos másolása. De legalább most azt is felteszem.

Íme a bűnös (Freemansons - Rain Down Love feat. Siedah Garrett):



Tessék tippelni az eredetire. Rövid agyalás után megoldás a tovább gombra kattintva (de szerintem nem nehéz)