Na hát kezdjük azzal, hogy én erről a kis szupercsodáról teljesen megfeledkeztem. A szovjet rajzfilmgyártás gyöngyszeme, mely bearanyozta gyerekkorom hétvégéit. Aztán, a comment.com-nak hála - valljuk be férfiasan - felidéződött a régi remekmű, és hugyoztam, kakiltam be, amint néztem a neten fellelhető részeket, és újra a kis 6-7 éves Zabivá váltam, aki akkor még nem volt doktor. Ez egyébént egy rajzfilmsorozat volt, és emiatt talán nem is illene a blog arculatába bele (sorozat-jellege miatt), dehát mindössze 13 rész készült, és egy rész kb. 10 perc, ami összességében egy kb. 2 órás, teljes estés flash Vrungel kapitány és haverjai kalandjaiból. Szerintem itt a helye, meg tán a kollégákban is beindít majd valami érthetetlen bizsergést.
Röviden a tények: a film 1976 és 79 között készült, és elvileg 81-ben került adásba. Évi átlag három rész jött össze, ami nem is meglepő, hiszen valami nagyon bravúros stílus, technika és minőség jelenik itt meg. A film egy könyv alapján készült, címe az volt magyarul, hogy Linkóci kapitány kalandjai. Ez egy vicces, szórakozató műkincskeresős kalandozós történet. Amolyan Indiana Jones, csak Kelet-Európából nézve.
A film vizualitása tényleg lenyűgöző még most is. Nagyon hasonlít Terry Gilliam montypythonos animációihoz (nem tudom, ez mennyire véletlen). Tehát a képkockánként rajzolt rajzfilm keveredik itt a montázstechnikával, néhol kamerával felvett valódi hátterekkel és sok finomsággal. Igazi vidám klasszikus. Rendezte David Cserkasszkij.

Jöjjön akkor az első rész a főcímzenével:



A kockafej honlapon össze van gyűjtve amúgy az összes rész, lehet végignézni, sajnos csak oroszul. Remélhetőleg egyszer majd kiadják itthon DVD-n is. Addig is várom olyanok jelentkezését, akiknek vmiért megvan videón a magyar nyelvű sorozat, neki is kezdhetnénk akkor a digitalizálásnak.

Íme a Pixar stúdió első animációs filmje. Régóta űzik már az ipart. Mindössze 2 perc, de kiderül, honnan a lámpás logó, meg ilyenek. Ráadásul az első számítógépes animációs rövidfilm, amit aztán Oscarra is jelöltek. Annyira nem izgi de cuki. És lassan filmtörténeti pillérkő vagy mi.

Szerbiában Tito halálát követően nagyon megugrott a bűnözés. Filmünk főszereplője két 15 éves kölök, akik csak a nyomort és szegénységet látják maguk körül. Egyetlen reménységük Kure (Faszi), a jó kedélyű bűnöző szomszéd, aki felkarolja és bevezeti őket a betyár élet rejtelmibe. A két srác hamar felismeri azt a piaci rést, hogy kellő mértékű határozottság nagy mennyiségű agresszióval párosulva könnyen gazdaggá teheti a drog bizniszben. Pár év elteltével már az ő nevüket rettegi a környék. Nagy BMW-vel járnak miközben a szüleik még a rezsit sem tudják kifizetni. Régi álmuk is valóra válik: bekerülnek egy népszerű tévéshow-ba, amiben top-gengszterek mesélik el a riporternek izgalmakban gazdag munkájukat (hogyan lőtték át őket többször, hogyan lőttek át másokat többször, stb). Pinki és Svaba (a két kópé)  élőadásban lábon is lövik magukat, csak, hogy bebizonyitsák, igazi férfiak. A MILF jellegű műsorvezetőnőnek ez a mentalitás annyira megtetszik, hogy később bevezeti fiatal főszereplőinket az élet nagy dolgaiba (magyarul megdugatja magát).
 

A film amúgy igaz történen alapszik és hitelességén sokat növel az a szomorú tény, hogy a Pinki szerepét játszó Dusan Pekic a film forgatása után 1 évvel piszollyal való keménykedés közben agyonlőtte magát.
Igazi balkáni gengszter film és végre nem Kusturica stílusban.

Ránczos: 8,5/10,  a fenti előzetes kötelező.

Elbaszott országok sorozatunk következő darabját (a burmai verziót természetesen a rambó 4 fogja képviselni, höhö) az amerikai bűntudat szülte, sikerült nem foglalkozi egy millió ember kiírtásával, aztán állítunk neki emlékül egy filmet, de én már ennek is örülülök, kiváncsi vagyok, pl az örmény témát mikor sikerül normálisan feldolgozni, na, de a lényegre.
Ami mindenképp súlyos ebben a filmben, hogy az igen közeli múltban játszódik, alig több mint 10 éve, amihez képest meglepően kevesett lehetett hallani róla eddig a filmig, pedig 1 millió ember azért geci sok, akárhogy is nézzük.
Az országot nagyrészt két törzs lakói alkotják, a hutuk meg a tuszik -, mely felosztást mellékesen nem a történelem írta, hanem a belga gyarmatosítók, bájosan náci szempontok alapján (magasság, bőrszín, stb) - de teljesen békésen éltek egymás mellett, keveredtek egymással, mígnem az egyik pillanatról a másikra elindult a borzalom, és halomra nem kezdték gyilkolni a hutuk a tuszikat.
Egy luxushotel hutu vezetője a film főszereplője (Don Cheadle), aki a hotel nyújtotta minimális védelmet arra használta fel, hogy ott tuszi menekülteket bújtasson el, ameddig csak lehet, többek között a saját családját is, remélve, hogy majd az enszkatonák megmentik őket, másban igazán nem reménykedhet, de sajnos igencsak csalódnia kell.
A film korrektül mutatja be az eseményeket a főhős szemén keresztül, kevés hatásvadászattal, csak mesél, és senkinek nincs mentsége arra, ami történt.

KM: 8/10
dr. KJ: brutális, súlyos film, én néhol alig bírtam nézni, de jó: 8/10

Amikor a Kontroll-t bemutatták, egyből eszembe jutott a Metró, Luc Besson egy másik korai filmje, mert eléggé nyíltszíni nyúlásról van szó. Nem szégyen a mestertől nyúlni, gondolta Antal Nimród.
A film több szempontból is érdekes. Egyrész itt van a manapság már borzasztó ásványvízes reklámokból ismert, akkor még fiatal Christopher Lambert, alias Mr. Highlander.
Másrészt a ratyi 80-as évek remek lenyomata, béna ruhákkal, fostalicska zenékkel, elbaszott frizurákkal, Peugeot 205-össel.
A kölyökképű fiatal Fred (Lambert) punk-frizkóval csatangol a párizsi metró labirintusában. Fred hivatása szerint széfeket robbant, és így remekül elbújkál a metró furcsa világában anélkül hogy a zsernyákok elkapnák. Van némi szerelem, zsarolás, thrilleres/krimis szál, és sok-sok furcsa szereplő: a metró lakói, ándörgránd rockbanda, miegymás, nem is a történet itt a lényeg. Gyönyörűen fényképezett képek, egyedi atmoszféra, Besson korai filmjei közül ez az egyik legnézőbarátabb. Isabelle Adjani meg szép nő, csak kár az idióta frizuráért.
A lényeg, hogy a Kontroll nem véletlen nyúlta ezt az ismeretlenebb filmet, csak nem sikerült túl jól Antal kopija, de nem baj, inkább nézd meg az eredetit.
AJÁNLOTT!

dr. KJ: 7.8/10