Nem tom ki hogy van vele, szerintem ez a film beszarás, a megelevenedett street-art, hátha még nem látta mindenki: 

MUTO a wall-painted animation by BLU from blu on Vimeo.

Nyugat-Németország nem a terrorizmusról volt híres, pedig nekik volt az egyik legelső, elbaszott és kegyetlen szervezetük, a RAF (Rote Armee Fraktion ~ Vörös Hadsereg Frakció), vagy másnéven a Baader-Meinhof brigád. A szélsőséges, ultra-baloldali vérkommunista (nem ám összetévesztendő a mai baloldallal, sem a punkokkal, ezek nem libsi nyavalygók voltak, hanem kőkemény anarchista terroristák és bűnözők, arról nem is beszélve, hogy gyűlölték az USÁ-t, Izraelt, plusz kb. mindent, ami a kapitalista-demokratikus szarsággal jár), elvakult, súlyosan fanatikus és agresszív fiatalok egy csoportja olyan dolgokat visz véghez, ami Oszamáéknak is becsületére válna. Az ETA vagy az IRA mérhető csak hozzájuk, de a RAF rövid időn belül messze több embert ölt meg mint ezek.
Ez a film a három alapító-főkolompos, Andreas Baader (Moritz Bleibtreu, ki más is lehetne) és a csaja Gudrun Ensslin nomeg Ulrike Meinhof, az ismert balos újságíróból (mellesleg két gyermek anyja) lett terrorista-ideológus tevékenységének dramatizált, dokumentumfilm-szerű feldolgozása. Akciófilmként is megállja a helyét, mert a RAF nem tétlenkedett, az első generáció pár éves működése alatt kb. 50 embert gyilkoltak meg (amerikai katonáktól a német rendőrökön, ügyészeken bankárokon át az Axel-Springer szerkesztőségéig). Filmként nehezen érthető a DBMK, túl sok mindent akartak belegyömöszölni, ezért nem árt ha kicsit utánnanéz az ember a mögöttes dolgoknak. A 70-es évek NSZK-áját hitelesen bemutatja, a szereplők viszont csak nagyjából vázoltak, főleg Meinhof radikalizálódását nem sikerült megértetni.

Nem kifejezetten jó film ez, de mindenképpen ERŐSEN AJÁNLOTT, főleg mert a történelem egy kevesek által ismert, kegyetlen európai terrorszervezete volt a RAF, amely még Magyarországon is tevékenykedett:

1991. december 23-án került sor egyetlen magyarországi merényletükre: ekkor Andrea Klump és Horst-Ludwig Mayer megkísérelte felrobbantani az Izraelbe alijázó zsidók egy csoportját a Ferihegyi reptérre vezető úton, ám a merénylők a távirányító hibája miatt kudarcot vallottak, s "csak" hat ember sebesülését érték el.
                                                                             (Mancs)
 

dr. KJ: 8/10 (efes is ajánlotta, köszi érte)

Ha Chuck Palahniuk neve nem is, a Harcosok klubja azért megvan mindenkinek. (A Choke-ot Cigányútnak fordítani a szokásos magyar bénaság, ne is törődjünk vele.) Palahniuk nem viccel most sem, ocsmány-idióta filmecske ez, szexuális abberációkkal, elmebajjal, elképesztő figurákkal, abszurd és bizarr helyzetekkel. Victor a főszereplő (Sam Rockwell, tök rendben van) nem akármilyen csávó, durván szexfüggő és csoporterápára jár, egy skanzenben dolgozik mint túravezető, elképesztően zavaros a viszonya Alzheimer-kóros anyjával (Anjelica Huston súlyos benne), legjobb barátja egy rejszolóbajnok, stb. Legmókásabb tulajdonsága kétségkívül az, hogy bármilyen étteremben direkt félrenyeli a kaját, hogy idegenek a Heimlich-fogással megmenthessék. A filmnek igazából nem sok története van, Victor küszködése haldokló anyjával, bénázása a fiatal doktornővel akit mindenáron meg akar dugni, stb. stb. Nem mondom el mert nem lenne fair.
Nincs mese, ezt a filmet meg kell nézned, kösd fel a gatyát és tedd félre az előítéleidet. A színész Clark Gregg első rendezése volt a Choke, és bár nem ér fel a Fight Clubbal, Palahniuk zavarodott és beteg világát azért jól áthozza és ez a lényeg. ERŐSEN AJÁNLOTT!

dr. KJ: 8/10

A motion graphicsról és a filmek főcímeiről szóló sorozatunk nem lenne teljes Saul Bass munkássága nélkül. Saul a főcím-design igazi atyja. Olyan filmeknek csinált remek animációkat, mint Hitchcock 1958-as Vertigoja:

Vagy az 59-es Anatomy of a murder Otto Premigertől:

Vagy az eredeti 60-as Ocean's Eleven:

Folytatjuk.

Kakával és nejével, Kakánéval plusz Vezérnyúl kolleginával megnéztük a német filmgyártás eme új darabját és meglepő módon nem volt rossz. Az 1988-as könyv alapján (ami pedig The Third Wave nevű szociológiai kísérlet alapján készült) készült film a náci/fasiszta témát járja körül, viszont legalább érdekes oldalról, gimnazista diákok szemszögéből a jelenben.
Adott egy egyébként punk beállítottságú fiatal tanár, Rainer (Jürgen Vogel) aki gimnazista diákjainak természetesen az anarchiát szerette volna bemutatni, de aztán épp az ellenkezőjét, az autokráciát kapja feladatul. Rainer nem kispályázik és a gyakorlatban mutatja be az autokráciát, és szépen végigmennek a lépcsőkön: adott a karizmatikus vezető (Rainer), egységet kovácsol (ez először az osztály, később már sokan mások is) és egyenlő lesz a csoporton belül a török bevándorló és a szőke árja viszont szépen kirekesztenek mindenki mást, saját köszönésük és egyenruhájuk lesz, a graffitis kis faszok szétbombázzák a "jellel" az egész várost, a libsi/lázadó gyerekek maguktól átmennek inkább a másik csoportba, amit viszont egy vén fasz tart és mindenki átaludja az anarchia előadásokat. Nem is mondom tovább, egy-két béna dologtól eltekintve az egész hihetően van felépítve, hiszen képlékeny gimisekről van szó akik kaphatóak az eszmére. Raineren pedig átcsap a Hullám, mert nem veszi észre milyen erőkkel játszik.
Hiteles a mai német fiatalok életkörülményeinek bemutatása, csapatják apu/anyu fasza verdájával, drogoznak, buliznak és basznak (a germán rap nagyon vicces, ajánlom), se jövőkép, se érdeklődés, lebegés a jóléti társadalomban. Szóval nem rossz kis film ez, eltekintve a túlzásoktól. Mindenkinek AJÁNLOTT, politikai nézetektől függetlenül.

dr. KJ: 8/10

KM: 8/10, tetszett, csak a katarzis után be kellett volna fejezni, az utolsó 2 perc tök fölösleges, és nyálas volt.