Itt van ez Bél Krisztián (hehe!), akit szarrá sztárolnak mióta fekete bőrruhába öltözött. Krisztián nem egy szimpatikus csávó, bár nem tartom rossz színésznek, főleg Spielberg 1987-es Nap Birodalmában tetszett mint gyerekszínész. Ez a film gyakorlatilag rá épül és személyiségének agresszív és pszichopata vonalát hangsúlyozza, mondhatnám azt is hogy saját magát kell hoznia benne (lásd ezt vagy ezt.)
A Nehéz idők két fiatal férfi barátságán keresztül mutatja be Los Angeles-t ahol a drogkereskedelem, a kurvák, fegyverek és latin hevesség uralja a mindennapokat. Davis (Bale) az Öböl-háborúból visszatérő zsoldos és haverja, Alonzo (Freddy Rodríguez) mindketten munkát keresenek. Tipikus figurák, szívnak, isznak, csajoznak, nem akarnak felnőni. Davis rendőrnek menne de megbukik a pszichológiai teszten mert erősen pszichopata. Alonzo átvágja a csaját mert munkakeresés helyett Davissel ocsmánykodnak, stb. A történet lassan és nyomasztóan jut el a végpontig, ami elkerülhetetlen.
A két barátot alakító két színész rendben van, a történet inkább realista mint megdöbbentő vagy váratlan. Bár messze nem tökéletes, a Harsh Times mégis működik, mert hangulatát rendkívül jól át tudja adni. AJÁNLOTT!

dr. KJ: 7.6/10

Volt az amerikaiaknak egy elképesztően faszadék elnöke, Nixon, aki azért volt érdekes, mert olyan bénán lopott-csalt-hazudott, hogy még elnöksége alatt megbukott. Oliver Stone 95-ös Nixonjával ellentétben ez a film nem a bukása körülményeit, hanem egy angol tévéssel, David Frosttal 1977-ben készült interjúsorozatát dolgozza fel. Nem túl izgi dolog ez nekünk magyaroknak, annál izgibb nekik. Nixon bukása után az első interjút csinálja meg vele ez a Frost nevű csóka, aki fura és ellenszenves módon egyszerre playboy, nyálas köcsög és beképzelt fasz, akinek épp hogy sikerült a nagy spíler Nixonnal szemben helytállnia. A film legnagyobb érdeme pont ez: mindkét főszereplő elbaszott és ellenszenves, hihető és reális figurák. A két színész (Frank Langella mint Nixon és Michael Sheen mint Frost) remekül hozza a két karaktert, érthetővé teszik a motivációjukat.
Szóval nem akciófilm ez, nem is véres-könnyes-gecis dráma, hanem egy kor és néhány meghatározó figurájának lenyomata. Leginkább Clooney Good Night, Good Luck-jára hasonlít, bár annál azért lájtosabb. Nem túl unalmas, nézhető film, bár simán rövidebbre lehetett volna vágni. Jó humor, vicces barkók, áldokumentumfilm fíling, remek mellékszereplők (Sam Rockwell, Kevin Bacon, Oliver Platt), vicces 70-es évekbeli korrajz. AJÁNLOTT!

dr. KJ: 7.7/10

A képregény stílus nem csak a filmekre (pl. Renaissance, a Sin City vagy a Film Noir) hanem videoklippekre is hatott. Itt van elsőnek az A-HA Take on me-je, ami kurvajó kis klipp mind a mai napig. (Urbánus legendák szerint magyarok rajzolták, nem csodálkoznék, akár még igaz is lehet. A magyar rajzfilmgyártás ott volt a szeren.)

A Stones Throw kiadóhoz tartozó Madvillain brigád képregényes klippje az egyik legjobban sikerült darab.

Szenzációs rövidfilm stop-motion technikával Japánból. A bullet-time effekttől a 2D-s kameraváltáson át telis-tele ötletekkel.

A James Bond filmek mindig híresek voltak a főcímeikről. Következzen három régi title sequence a legszebbek közül:

További szépségek itt.