Jim Jarmusch-t nem nagyon adagoltunk még itten, a nagyszerű moziba:be ezrek által olvasott hasábjain (höhö, na ez aztán modoros lett, persze direkt, mert filmbuzik vagyunk, azoknak meg modorosnak vagy sznobnak, de leginkább mindkettőnek kell lenniük.) Szóval a Kávé és cigaretta volt már, de az annyira nem tetszett nekem, a Broken Flowers viszont Bill Murray-vel fasza filmje a csávónak, mégha nem is a legfaszább.
Nehéz úgy filmet csinálni, hogy gyakorlatilag nem szól semmiről és nem nagyon történik benne semmi. Úgy viszont nagyon jó filmet lehet csinálni, ha a semmi mellett nagyon sok mindenről szól és van hozzá egy olyan betyár színészünk mint Bill Murray. Ezt a konceptet egyébként a Lost in Translation-ben egyszer már feszegette a Coppola-nőszemély, az se  volt rossz, de azért annyi semmi nem volt benne mint ebben.
Johnston, az öregedő, számítógépekből meggazdagodott Don Juan elbaszott nihilben éli a napokat. Miután aktuális csaja elhagyja kap egy névtelen levelet, amiben egyik régi exe (ez milyen hülye szó már) tudatja vele, hogy tinédzserkorú gyereke (amiről nem is tudott eddig) elindult fel/megkeresni őt. Szomszéd haverja, Winston (Jeffrey Wright) egyből rákattan a dologra és ráveszi a teljesen a apátiába süllyedt Johnston-t, hogy keresse fel néhány régi csaját és derítse ki melyikőjük volt a levél írója.
Fura sztori ez, ami egyszerre vicces és borzasztó, megható és szánalmas, mély és felszínes. A színész gárda sem mindennapi, pl. Sharon Stone, Tilda Swinton, Jessica Lange, Chloë Sevigny, idiótaságok is lesznek bőven, egyszóval furmányos film ez. Kaka úrnak pl. nem tetszett, de mivel ő érzelmileg egy zombi szintjén van (szmájli, persze nem is zombi hanem kaka) ez egy pillanatig se zavarjon. Felnőtt film ez a semmiről ami sokaknak nem jelent semmit és ezért nem is feltétlen kell mindenkinek megnéznie. Ha viszont benőtt már a fejed lágya akkor akár érdemes lehet nekilátni, mert szerintem AJÁNLOTT!

dr. KJ: 7.8/10