A filmjei mellett szexuális szokásairól is ismert rendező, Roman Polanski ezen filmje történetesen egy szexuális ragadózó pár életébe enged betekintést.

Egy szokásos, nyugis, turistás hajóúton egy pár az x-ik házassági évfordulójukat ünneplik az x-et megillető unott hangulatban, míg a férfi (Hugh Grant) meg nem lát egy gyönyörű nőt az utastársak között és meg nem ismerkedik a hölgy  tolószékes partnerével. A kripli pedig elmeséli neki (akár akarja, akár nem) súlyos románcuk történetét. A történet közben egy extrakemény seveledsenélküled dráma bontakozik ki, szegény, gyámoltalan Hugh meg csak próbál menekülni az egyre súlyosabb sztorik közül, de már a történet részévé vált és elveszett, a két bekattant szerelemes beteges játékszerévé vált, akik még keményebb próbáknak vetik alá egyre szerencsétlenebb kispolgárunkat.

A film egy végletes, gyötrő, kegyetlen és reménytelen szerelem története, és simán átlép azokon a határokon, amit még az izlés és az értelem engedélyezni szokott, mégsem válik vulgárissá, vagy közönségessé.

A film négy főszereplője remek választás volt, Peter Coyote a ragadozó-páros férfitagjaként kitűnő, Emmanuelle Seignerre, a rendező különös szépségű feleségére meg kimondottan rá lett írva a démon szerepe, Hugh-ról már esett szó, mint a tipikus béna brit pöcs prototipusa, tökéletes, az aszonykája, Kristin Scott Thomas a kékharisnya szerepében sem okozott csalódást.

Fura, felkavaró, zavarba ejtő film a szerelem sötét oldaláról, randifilmnek nem, minden más alkalomra ajánlott.

KM: 8,4/10
dr. KJ: 8.2/10