Izland, egy elbaszott sziget az óceán közepén, éghajlata a megszokott skandináv förmedvény, kopár, hideg, uncsi, és kb. annyian lakják összesen, mint Debrecent. Ennek ellenére valahogy aránytalanul sok jó dolog származik onnan, pl ez a film is.

A film meglepő módon Rejkjavikban, a fővárosban játszódik (magyarra ültetve a cím kb. 1075 Bp. lenne), a főszereplője egy idióta hülyegyerek, aki nagyon nem csinál semmit, de tényleg, este bebasz, valakit meghúz, de alvás már otthon, másnap ugyanez, nap közben meg néz maga elé, ott munkanélkülinek lenni ciki, de kifizetődő. A családi háttér sem az igazi, mutter kitalálja hogy leszbi, de inkább csak az ex rossz emléke elől menekül, fater az oszág egyetlen csövese, a többiek meg idegesítőbbek és unalmasabbak, mint a teljes hetihetes-stáb együttvéve, és ezeket a körülményeket még tovább tetézi anyu temperamentumus spanyol barátnőjének megjelenése is.

A film tipikusan az a fajta, amiben bár történés nem nagyon van, de azt nagyon feszesen, izgalmasan, érdekesen teszi, valahogy ez a skandinávoknak nagyon megy, ők a szarból nem várat, de palotát építenek, és még a szaga is más lesz, ki érti ezt.

A rendező Baltasar Kormákur, Vérvonal című, 2006-os filmjét (ami tavaly győzőtt a Titanicon horror-pornó kategóriában) tegnap mutatták be a hazai mozik, szerintem lesz még arról is szó a Moziba:be-n...

KM: 8,1/10
dr. KJ: 8/10