A Creative Commonsról sokan hallottak már, mégis általában nem értik mi is a CC igazából. Olyan jogi védelem, ami nem a hagyományos "Minden jog fenntartva" elven működik, hanem az alkotó saját akaratából lemond erről vagy arról a jogáról. Mit jelent ez valójában? Például ilyenek a netlabelek, amik megengedik, hogy szabadon és ingyenesen letölthetsd, másolhasd, lejátszd a zenéiket. Ez a fajta gondolkodás a telibeszarása a nyomorék Mahasz, Artisjus, IFPI, ASVA, RIAA és még ki tudja hány "jogvédő" szervezet pénzszivattyújának. Az alkotó ettől még csinálhat pénzt a művéből, adományokat kaphat Paypalon keresztül, a Last.fm és társai is fizetnek royalty-t (jogdíjat), a netes promóciójuk olyan ismertséget hozhat, amit aztán élő előadások során pénzre tud váltani. Másfajta hozzáállás ez tehát az alkotó - befogadó viszonyban, a nagy multinacionális lemezkiadók, filmcégek stb.-k előbb-utóbb ki kell, hogy pusztuljanak, vagy legalábbis vissza fognak szorulni, mert egy olyan rendszert működtetnek, ami nem a művésznek éri meg, hanem a marketingeseknek.
A CC alatt persze mindenféle minőségű dolog kijöhet, akár olyan gyöngyszemek is, mint a Sita Sings the Blues, amit az alkotók szabadon megnézhetővé tettek, és mindenki maga dönti el, hogy támogatja, megvásárolja vagy csak megnézi. Érdemes megnézni az oldalukat és elolvasni, hogy is éri ez meg nekik.
A Sita Sings két síkon zajlódó feldogozása a Rámájana történetének. Az egyik a jelenben, a másik pedig a múltban pereg. Annette Hanshaw 1920-as évekbeli jazz-blues énekével felturbózott indiai részek csodálatosak, éles kontrasztban a teljesen más stílusban rajzolt mai történettel. És ami a lényeg, megnézheted a teljes, 82 perces filmet itt. Némi angol tudás nem árt, de anélkül is el fog varázsolni ez a film mindenkit, KI NE HAGYD!

dr. KJ: 9/10