Ritka az olyan film, ami magával tud ragadni hétköznapi történésekkel, esendő szereplőkkel. A Káosz teória ilyen film.

Frank Allen (Ryan Reynolds, nagyon jó benne) békés családi életet él feleségével, Susannal (Emily Mortimer) és gyerekével. Továbbképzéseket tart munkavállalóknak, hogyan használják ki jobban idejüket a cédula rendszerrel. A kényszerbeteg Frank maga is így él, életéből hiányzik a spontaneitás, az óra az úr. Egyik reggel felesége miatt elkésik az elődásáról. Az este furán sikerül, haverjával isznak, aztán az egyik hallgatója, egy szexies szőke MILF gyakorlatilag félig megerőszakolja, alig tud elmenekülni. A felesége félreérti a helyzetet és elkezdődik kettejük furcsa játszmája, sok félreértéssel és a múlt is tartogat csúnya dolgokat...

A Chaos Theory a mostanában látott amcsi filmek közül magasan kiemelkedik. Emberi gyarlóságainkat, a szeretetet és elfogadást, a megbocsájtást és a bosszút sikerül Marcos Siega rendezőnek végig viccesen-hitelesen és nem kevés feszültséggel 87 perces tanmesébe sűrítenie. A műfaji elemekkel is jól operál végig, bár néha azért túlzásokba esik. A történet persze kihegyezett, mégis annyi mindenre ráismer az ember közben, hogy ez nem zavaró. Frank karakterfejlődése végig érthető és hiteles, a színészek, a hangulat, a képek mind rendben vannak. A végén a happiend nem maradhat azért el, de itt ennek különös jelentősége van, morális mondanivalóját így helyezi el.

Szóval a Chaos Theory jó kis film, bár inkább párkapcsolatban élőknek (azonbelül is a hosszúakban illetve házasoknak) tud érdekeseket mondani, szórakoztatni viszont mindenkit! ERŐSEN AJÁNLOTT!

dr. KJ: 8.2/10