Főhősünk (Aksel Hennie, a Max Manus-ból lehet ismerős) menő fejvadász, de ez a fejvadász nem a megszokott, filmekből ismerős fejvadász, ez az a típus, amelyik azt kérdezi, hogy hogy képzeled el a jövőd három év múlva, meg hogy mik a gyengeségeid. Van neki nagy háza, szép autója, meg gyönyörű felesége, de mivel a magassága (168) nem igazán van arányban az asszonyéval (180) erősen túlkompenzációra hajlamos a fiú. Igencsak szeretné maga mellett tartani a csajt, ezért mellékállásban festményeket lop, hogy az árukból elhalmozza a hölgyet minden földi jóval. A biznisz jól megy, hősünk a festménypiacon is legalább olyan sikeres, mint a fejvadászatban, az otthoni nagyvad mellett van helyes szerető is, tehát minden pöpec, amíg egyszer csak színre nem lép egy fickó (Nikolaj Coster-Waldau), aki egyszerre tűnik veszélyesnek a feleségére nézve és tűnik alkalmasnak az állandó pénzzavar megoldására, mivel otthonában több milliós kép vár ellopásra, de persze minden máshogy alakul, mint ahogy az tervezve volt.

A film nem csak egy izgalmas akció-krimi, annál sokkal több, a már bevett triplacsavar itt olyan eredményt hoz, amire amerikai filmekhez szokott aggyal nehéz felkészülni, intelligens, kedves, ötletes, kimondottan jóleső film, mindenképp ajánlott.