Asszem ez a film megosztja majd mind a blogtársakat, mind az olvasókat, szerintem tök korrekt kis film a kicsit balos propaganda ellenére, dehát semmi se lehet tökéletes.

A sztori egy texasi képviselőről szól és Amerikának az Afgán-Orosz partiban betöltött szerepéről, és végülis arról, mi vezetett a mai vidám helyzethez, naigen, innen érezni a demokrata agitátorok szagát, a film egyértelműen kritika a mai politikának is, de a film mégis bájosan mutatja be, hogy is működnek a dolgok, hogy dől el országok sorsa egy jól sikerült dugással, kicsit a színfalak mögé nézünk, na.

A szereposztás kicsit fura, a képviselő szerepében Tom Hanks, kicsit nekem hiteltelen volt a nőcsábász laza szerepében, de azért okés volt, Julia Roberts se domborított maradandót, a szürke-eminenciás kékharisnya szerep nem neki lett kitalálva, viszont Philip Seymour Hoffman megint nem bírt mellényúlni, ezúttal a kiállhatatlan marcona CIA-ügynök szerepében volt fantasztikus, arra kellett jutnom, nincs olyan szerep, amit ez a fickó nem tud hihetetlenül hitelesen előadni, talán a jófej macsó az egyetlen amivel nem érdemes próbálkozni, minden más jöhet neki, az extra-undi Capote-től a másik Lebowski lakájáig minden szerepben remekelt.

A film tehát mindenképp megnézésre érdemes, én bírom az ilyen politikai filmeket, amik picit fellebbentik a fátylat egy olyan történetről, amit bár nagy vonalakban ismerünk, de ilyen mélységében (én lagalábbis ) nem, mindezt élvezetes, látványos és szórakoztató módon, nem elkarikírozva a történteket, hanem remek iróniával, azzal a kis ténynyel nem számolva, hogy közvetve ez a vidám fickó készítette elő a terepet az Al-kaidánal, de ez már egy másik történet.