Nausicaä (Nauszika - A szél harcosai; 1984)

Na lássuk ma a Mester első egészestés rajzfilmjét, a Nauszika (vagy a Szél Harcosai) című poszt-apokaliptikus animét.

Furamód nekem gyerekkori kötődésem van ehhez a cucchoz, érthetetlen módon sikerült megnézem kisZabiként, valszeg nem is sokkal a megjelenése után. Valamelyik műértő videókalóz belenyúlhatott a tutiba anno, és ez a film valamiért el is terjedt kalózmásolatokon, természetesen német (vagy japán??) hanggal és finom meleg férfi alámondással. Én is egy ilyen verziót toltam le gyerekként és mit mondjak, a Mekk Mester és Pompom után nagyon fura cucc volt, egyszerre viszolyogtam tőle a szörnyek meg a hangulat miatt, másrészt oda voltam tőle és kitörölhetetlen emlék maradt. (Persze a mai kölkök már magukba isszák a gagyi animét, meg remélhetőleg a jót is, de nekem akkor ez a szockóban igen fura világ volt). 

Szóval ez Mijadzaki Hajao (nyugaton Hayao Miyazaki, megmár mi is így írjuk, szóval elég is az okoskodásból) első nagy animéje, amit egyébként 43 évesen készített saját képregénye alapján (érdekes, hogy annak ellenére, hogy az egyik, ha nem a legnagyobb rajzfilmesnek tartják, lassan indult be a karrierje). Ezzel a filmmel viszont máris igen magasra tette a lécet, ma is ritka az ilyen igényes, gyönyörű látványvilágú rajzfilm.
 
A sztori pedig a következő: a Földön 1000 évvel ezelőtt a Hétnapos Tűz elpusztította az emberiség nagy részét. Azóta az Átokföldének nevezett gyilkos erdő borítja be a bolygó nagy részét. Ám az erdő fokozatosan terjeszkedik és gyilkos spórafelhőkkel mérgezi a levegőt. Az elszórt, megmaradt népek eközben elszántan küzdenek Átokfölde és egymás ellen.
A fő helyszín a Szél völgye, egy gyönyörű, elzárt kis paradicsom. Itt él Nauszika hercegnő apjával meg falunyi népükkel. Mivel az óceán felől jövő folyamatos szél megállítja a közelben tenyésző erdőből áramló spórafelhőt, viszonylag nagy a békesség. Aztán egy éjjel lezuhan a völgybe egy szomszédos országból származó repülőgép, fedélzetén egy nem túl bizalomgerjesztő, hatalmas, vörösen lüktető gömbbel. Innentől aztán kezdődnek a bonyodalmak, a völgy mindenféle agresszor népek hadszínterévé válik. 
Mind a sztori, mind a látvány nagyon kidolgozott és átgondolt. Átokfölde világa egyszerre ijesztő és gyönyörű a mindenféle páfránnyal, gombákkal, harasztokkal, foszforeszkáló indákkal, az erdőt benépesítő óriásrovarokkal és furcsa lényekkel, és magukkal az erdő uraival, az Ohmukkal (lásd fenti kép). Miyazaki maximalizmusa és profizmusa már ebben a filmben feltűnik, nemhiába tartják az egyik legnagyobb rajzfilmesnek.
 
A történet szintén nagyon átgondolt. Talán túlságosan is. Itt már megmutatkozik Miyazaki erős öko-bio-geo hozzállása, harcos kiállása a természet elpusztítása és tönkretétele ellen, de ezt az életfizolófiát a Vadon hercegnőjében sikerült tökéletesen átadni. (A két történetben amúgy nagyon sok a párhuzam.) Mindenesetre kölyökként kicsit zavaros volt. De most nagyon élveztem (még a néhol buta 80-as évekbeli szinti alapzene ellenére is), szóval mindenképp ajánlott! 

Dr.Z.: 9/10

Klasszik bugyuta trailer:

2010-10-05 09:00




A bejegyzés trackback címe:

https://mozibabe.blog.hu/api/trackback/id/tr82344893

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.