Eddigi hagyományaimtól eltérően most nem különböző alvilági, börtönlények filmjét írom le, hanem egy átlagos középiskola tanárét. Nincs benne se erőszak, se látványos életút, se fantasztikus látványvilág, ráaddásul a film lengyel. Nem kell megijedni, abszolúl nézhető darabról van szó, csak a főszereplő nem egy izgalmas karrierista, hanem egy magányos átlagember. Elvált, egyedül él és a szokásainak rabja.

Reggel 7 felkelés, fél 8-kor meg kell kavarni a csészekávét. 3-at órajárás irányában, 4-et órajárással ellentétben. 6-ot bele szürcsölni, amíg ki nem hűl. Háromnegyedkor be kell ülni a kényelmes fotelbe, a napi újságot kézbe venni, a kormány tevékenységén felháborodni, majd a hangoskodó szomszédnak a panelfal túloldalára átkurvaanyázni.

Köröbelül így kezdődik antihősünk majdnem minden napja és nagyjából ugyanígy is folytatódik, csak kicsivel több kesergéssel, álmodozással és gyűlölködéssel. A filmnek nagyjából nincs is komoly története, max annyi, hogy szomorú irodalomtanárnak már egy idő után annyira tele lesz a fallosza a környezetével, hogy elutazik a tengerhez, de ott se oldódnak meg a gondjai (miszerint szar a világ és mindenki kapja be).

A főszereplő nagyon jól hozza az embergyűlölő, középkorú kisembert. Akárkivel néztem, mindenki valamennyire ráismert magára, abban, ahogy a berögzült idétlen, szokásainak él vagy ahogy a trolin felbasza magát, amikor egy néni szatyra folyton a lábához ér.

Fekete humorral átszőtt abszurd téma, kelet-európaianak ajánlott!

Ráncos: 8,5/10