Most láttam Chan-wook Park (pl. Oldboy és társai) legújabb filmjét. Park más vizekre evezett a Bosszú-trilógia után: ez a film nagyon bájos, az őrült ötletek azonban itt is felbukkanak.
A sztori röviden: egy fiatal lány (Young-goon) harci kiborgnak képzeli magát. Miután a munkahelyén (ahol rádiókat szerel a futószalagon) felvágja az ereit és áramot vezet a csuklóján vágott sebbe, bekerül a pszichiátriára. Anyja és nagyanyja is megérnek egy misét, a nagyi pl. egérnek képzeli magát, és kizárólag retket eszik. A lány a szanatóriumban persze mindenféle kattant néppel találkozik. Köztük van Park Il-sun, a fiatal srác, a kényszeres tolvaj, akivel aztán egymásba szeretnek. A lány nem eszik, hanem elemeket nyalogat, így hamar legyengül. Il-sun segítségével aztán sikerül rávenni, hogy egyen, méghozzá a "rizs-megatronnal" (átalakítja a rizst "árammá"), amit a fiú "beépít" Young-goon testébe. És élnek boldogan? Mivel a lány igazából nem gyógyul meg, csak az evésre sikerül rávenni, a heppiend is inkább ilyen izé: a lány az élete célját abban találja meg, hogy miután egy villám 1000000 voltot vezet bele, atombombaként elpusztítsa a világot (meg is próbálják, viharban kiállnak egy hosszú antennával).

A film sok műfaji elemet tartalmaz, kezdve a romantikus száltól a sci-fi-in át a súlyos drámáig és komédiáig. Azokat jeleneteket, amikben a lány "kiborgá változik" még Terminándor úr megirigyelné: mindenkét véres péppé lyuggat. Összeségében azonban inkább bájos-kedves és vicces mint véres. A kiborg-Amélie találkozása Gondry bizarr látványvilágával.
Abszolút barát/barátnő kompatibilis bizarr mese, ami minden furcsaságával együtt különleges élményt nyújt.
ERŐSEN AJÁNLOTT!

dr. KJ: 8,2/10