Korcs szerelmek (Amores perros, 2000)

Az ínséges idők arra sarkaltak, hogy kipróbáljam, velem van-e a gond, és már semmivel sem lehet lekötni, elszórakoztatni, merthogy ugye ezt már jóideje egy film sem tudta megtenni, és már kezdtem megijedni, hogy biztos én lettem nagyon finnyás, ezért megnéztem ezt a régi kedvencet, hogy kiderüljön az igazság, mert ha ez a film sem jön be, akkor velem lesz a gond, az tuti. Jelentem, rossz hírem van, nem velem van a gond, ez a film még mindig pöpec.

Iñárritu ezzel a filmmel kezdett, azóta egyre másra gyártja a jobbnál jobb és sikeresebbnél sikeresebb filmeket (nekem legalábbis a Bábel és a 21 gramm bejött, a Biutiful se volt rossz, a tavalyi Oscaron nagyot szakító Birdman nekem viszont már nem jött be, és az említett filmekben egyre nagyobb mértékben fellelhető hatásvadászat arra enged következtetni, hogy már ne is várjak a Alejandro-tól túl sok jót, de a januárban debütáló Revenant annyira nagyon jól hangzik, és a trailer is annyira ütős, hogy muszáj reménykedni benne, hogy ez most tényleg fasza lesz).

A korcs szerelmek még mexikói színészekkel és elég lájtos büdzsével készült, de ebből is látszik, hogy nem azon múlik egy film minősége, hogy hány sztárt vonultat fel és hogy hány milliárdot költöttek CGI-re. A film három "szerelmi" történetet mutat be, amik egymástól tök függetlenül haladnak, míg a véletlen össze nem gubancolja őket. Az egyik szálban Octavio (, ő is régi kedvenc, meg is lepett, hogy az álom tudománya  még nem volt itt, pedig az kurvajó, de az Anyadát is! szintén fasza, az viszont volt), az idióta kiscsávó szerelmes a bátyja feleségébe, és próbál vele közösen kitörni a nyomorból, egy másik vonalon a menő magazinszerkesztő próbál új életet kezdeni az uncsi családja helyett egy szexi modellel, amit nem várt probléma tesz egy kissé problémássá, a harmadik szálon pedig egy elég fura csöves életútjáról tudunk meg érdekes dolgokat.

Naigen, ez alapján nem hangzik annyira izgin, pedig tökre az, lesz benne kutyaviadal, autósüldözés, dugás, lövöldözés meg minden ami kell, de nem ezektől lesz érdekes a film, hanem az életszagú sztoritól, az érzelmek valósághű ábrázolásától és a (SPOILER) heppiend hiányától.

2015-10-04 19:04




Beépített hiba (Inherent Vice; 2014)

inherent-vice-54976dbf8b2d8.jpg
Szörnyűséges időket élünk, a sorozatok teljesen átvették az uralmat: egy Mr. Robot-szintű sorozatban több kraft van mint a 10 átlagos hálivúdi filmben. Nehéz is a moziba:be dolga, mert egész egyszerűen nem tudunk nektek miről írni. Persze lehetne régi cuccokról, de azt max újranézéskor érdemes arra meg kevés az idő és a kedv is. Néha persze felbukkannak azért érdekes dolgok, ilyen az Inherent Vice is.
Thomas Pynchon könyveiről, a kortárs amerikai irodalom egyik legfurább betyárjának agymenéseiról sok-sok elemzés született. A különböző irodalmi újságok és portálok ilyesmiket írnak róla: "szövegfraktálok nagymestere", "utánozhatatlan pynchoni gondolatfutamok", "posztmodern legenda" stb, és nem túloznak. Könyvei komplexitása olyan mértékű, hogy külön Pyncon wiki foglalkozik az (kereszt-)utalások, intertextek és mindenféle egyéb elrejtett vagy direkt szövegek felkutatásával és elemzésével.
Egy ilyen könyvből filmet forgatni elég merész gondolat, bár az igaz, hogy ez a könyve sokkal könnyebb cucc, mint pl. a Súlyszivárvány vagy A 49-es tétel kiáltása. Paul Thomas Anderson rendező (Boogie Nights, There will be blood, The master) viszont elég vagány csávó volt ahhoz, hogy belevágjon és érdekes módon nem is bukott bele.
A remek hangulat, zenék és képek nem lennének elegek a pynchoni világ megteremtéséhez, ezért kell hozzá Joaquin Phoenix is, aki tökéletesen belebújik a Doki, azaz a marihuánafüstbe burkolózó magándetektív bőrébe. Nameg a mellékszereplők garmadája Benicio Del Torotól és Eric Robertstől, Reese Witherspoonon és Owen Wilsonon át Josh Brolinig mind hozzátesznek egy-egy darabkát a Nagy Katyvaszhoz.
Nem akarok és nem is tudnék a sztoriról mondani semmi értelmeset, mert ezt a filmet (és persze a könyvet is) nektek kell végigrágni és megérteni. Az biztos, hogy nem lesz könnyű, viszont annál viccesebb és szórakoztatóbb! Ja és remek csöcsök és punik is lesznek benne! Izé, szóval:
NÉZZED MEGFELE!

dr. KJ: 8/10

2015-09-29 07:17




Borgen (2010-2013)

Mivel már hónapok óta nem sikerült normális filmet megnézni, olyat, amiről írni is érdemes olyat meg főleg nem, a sorozatok közül pedig csak a Mr. Robotról lehetne írni, mert az tök jó volt, viszont elég ismert ahhoz, hogy nehezen fér már a blog keretei közé, inkább egy dán politikai sorozatról írok, mert bár nem pörög, nem zúz, nem basz szét, viszont teljesen leköt, tök érdekes és nagyon jóleső volt.

A sorozat főszereplője egy dán politikusnő, aki egy "Mérsékeltek" nevű kispárt vezetője, magukat a balos és a jobbos nagy pártok közé pozicionálják, kábé ők a liberálisok a színtéren. Elég esélytelenek a nagyokkal szemben, a csaj is még új a szakmában, de a választásokat megelőző tévés vita annyira jól sikerül, hogy minden papírformát felborítva megnyerik a választásokat, és innentől indul a cselekmény, és a sok remek konfliktus és kemény játszma veszi kezdetét a koalíciós partnerekkel, az ellenzékkel és a többi fontos szereplővel, mint a média, a a külföldi nagyhatalmak stb, stb.

A sorozat nem a House of Cards vonalat követi, a főszereplő nem egy mindenre elszánt főgeci, hanem egy jószándékú, teljesen elkötelezett és tehetséges politikus, de azért a hatalom megtartásáért neki is sok mindent be kell áldoznia. Elég komoly karakterfejlődésen megy keresztül a sorozat alatt, a cuki liberális attitűdöt nehéz minden helyzetben fenntartani, de a csaj ügyesen lavírozik és alapvetően végig hű marad az alapelveihez, nem igazítja a választói igényekhez, nem módosít rajtuk rövid távú politikai hasznokért, ami innen nézve tök értelmezhetetlen és esélytelen baromság, a világnak azon a felén ez talán tényleg így megy. Nem azt mondom, hogy a sorozatban nincsenek igazi köcsög politikusok, (kedvencem a helyi Torgyán), sőt, igaziból a legtöbb az, persze leszámítva a főszereplőt, aki néha már olyan jófej, hogy az kissé túlzás is, de ennyi még belefér.

A sorozat a miniszterelnök, egy újságíró és a miniszerelnöki "spin doctor" magyarul habonyiárpád szemszögéből mutatja be az eseményeket, mind a politikaiakat mind a magánéletieket is (ezeknek legalább akkora szerepük van a sorozatban mint a politikaiaknak), és tök jó betekintést enged ebbe a világba. Bár valszeg a dán viszonyok és a választók is igencsak eltérnek a mieinktől, de a felmerülő témák és problémák tök ugyanazok mint itthon, csak a megoldások térnek el.

Ha lenne ilyen kategória, akkor ez egy feminista-skandináv-politikai-dráma sorozat lenne, mindenkinek melegen ajánlom, bármilyen bénán hangozzon is!

2015-09-26 09:59




Ex Machina (2015)

Ex Machina
Senki nem lepődne meg túlzottan, ha holnap reggel azt olvasná az Indexen, hogy valamelyik nagy tech cég mesterséges intelligenciája 100%-osan átment a Turing-teszten. Bár az még valószínűbb, hogy már ott ketyeg egy ideje a DARPA egyik laborjában egy dns/kvantumszámítógépen. A téma aktualitását az is jelzi, hogy rengeteg film, sorozat, könyv stb. foglalkozik a témával (csak mostanában pár: Her, Black Mirror, Akta Manniskor, EVA, Chappie, Transcendence, stb.) (Mondjuk azért a legtöbb inkább a robot/ember kérdést járja körül, és nem feltétlenül feszegetnek olyan filozófikus kérdéseket mint az Ex Machina. Pl. hogy a mesterséges intelligencia =/= robot. A robot az kb. a hardver a MI pedig a szoftver, azaz MI létezhet(ne) bármilyen test nélkül is.)
Alex Garland íróként már jól ismert (pl. A part, 28 nappal később, Sunshine), első rendezésével erős munkát tett le az asztalra. Szinte minden klappol: furmányos forgatókönyv, jó színészek, sok csöcs és punci, atom helyszín, hatásos zene, furcsa hangulat.
Röviden: kb. a Google Blue Book keresőóriás tulajdonos/feltalálójának házában zajlik a sztori, ahová a vállalati lottó nyertese a fiatal programozó (Gleeson) Caleb érkezik egy hétre. A főnök (Isaac) meglepő dologgal áll elő...
Az idei Titanic nagy befutója, jó kritikákat kapott mindenhol, az előbb dícsértem én is - de nem tudok elmenni egy apró dolog mellett: a vége eléggé el lett baszva, hogy finoman fogalmazzak. Addig is felbukkanak plothole-ok de sajnos a a befejezés olyan béna lesz, hogy az ember egyszerű fia felhördül és majd' kiönti finom búzasörét. Aki kíváncsi az kattanjon ide, mindenféle spoiler veszély!
Ettől függetlenül jó kis film ez, látványos, hangulatos, elgondolkodtató, de kár a végéért.
Azért NÉZZED MEGFELE!

dr. KJ: 8.2/10

2015-05-18 08:35




The Homesman (2014)

the-homesman.jpgNagyon fut most ez a film, sok kritika olvasható róla. De mivel nekem eléggé bejött, jelenjen meg itt is pár szó erről a jó kis westernről.

Először is Tommy Lee Jones rendezte. Előző mozijáról, a Melquiades Estrada három temetéséről már szintén volt itt szó. Mindkét film western, ám egyáltalán nem a megszokott módon. Előző filmje például a 2000-es években játszódik. A Homesman alaphelyszíne viszont klasszikus: az 1850-es években indul  történet a Nebraska Territóriumban. Ez az az időszak, amikor telepesek a helyi viszontagságos körülményekkel dacolva próbálnak telepeket létrehozni és valamilyen türhető életet biztosítani maguknak. Itt lakik Loup Cityben Mary Bee Cuddy (Hilary Swank), aki New Yorkból költözött ide, de 31 évesen már vénlánynak számít, akinek egyre esélytelenebb férjet találni. Másrészt lakik még Loup Cityben vagy 10 család (pár ház a semmi közepén). Ebben a közegben három szerencsétlen férjezett asszony kezd megtébolyodni. A gyülekezet ezért úgy dönt, hogy elküldik őket Iowába, ahol gondját tudják viselni az erősen megborult nőknek. Mary Bee pedig elvállalja, hogy elszállítja őket a célba.

Így kezdődik az út, melybe becsatlakozik George Briggs, a vén csavargó, akit maga Tommy Lee Jones alakít. Az utazás 1-2 hónapig tart és elég meglepő és súlyos dolgok történnek közben.

Többet a sztoriról nem is mondok. Amit még érdemes kiemelni, hogy elképesztő hangulata van a filmnek. Tommy Lee Jonesnak a vérében van a vadnyugat hangulata, de ez nem a lövöldözős rablós indiános gyerekmese, hanem amikor hetekig mást sem látni csak kopár prérit, a nap süt vagy esik a hó és sehol semmi, csak a fadeszkákból összetákolt szekér, meg a lovak meg a 2 főszereplő a 3 őrült asszonnyal. Ja és vannak kicsit indiánok is, de az a rész is annyira hétköznapi és para egyszerre, ahogy az valójában lehetett.

Amúgy vannak néha kicsit súlyosabb jelenetek, főleg az őrült nők kapcsán, de nagyon megéri. Remélem hamarosan láthatjuk Tommy Lee Jones újabb rendezését. 

Z: 9/10

2015-01-26 10:17