Senki nem lepődne meg túlzottan, ha holnap reggel azt olvasná az Indexen, hogy valamelyik nagy tech cég mesterséges intelligenciája 100%-osan átment a Turing-teszten. Bár az még valószínűbb, hogy már ott ketyeg egy ideje a DARPA egyik laborjában egy dns/kvantumszámítógépen. A téma aktualitását az is jelzi, hogy rengeteg film, sorozat, könyv stb. foglalkozik a témával (csak mostanában pár: Her, Black Mirror, Akta Manniskor, EVA, Chappie, Transcendence, stb.) (Mondjuk azért a legtöbb inkább a robot/ember kérdést járja körül, és nem feltétlenül feszegetnek olyan filozófikus kérdéseket mint az Ex Machina. Pl. hogy a mesterséges intelligencia =/= robot. A robot az kb. a hardver a MI pedig a szoftver, azaz MI létezhet(ne) bármilyen test nélkül is.)
Alex Garland íróként már jól ismert (pl. A part, 28 nappal később, Sunshine), első rendezésével erős munkát tett le az asztalra. Szinte minden klappol: furmányos forgatókönyv, jó színészek, sok csöcs és punci, atom helyszín, hatásos zene, furcsa hangulat.
Röviden: kb. a Google Blue Book keresőóriás tulajdonos/feltalálójának házában zajlik a sztori, ahová a vállalati lottó nyertese a fiatal programozó (Gleeson) Caleb érkezik egy hétre. A főnök (Isaac) meglepő dologgal áll elő...
Az idei Titanic nagy befutója, jó kritikákat kapott mindenhol, az előbb dícsértem én is - de nem tudok elmenni egy apró dolog mellett: a vége eléggé el lett baszva, hogy finoman fogalmazzak. Addig is felbukkanak plothole-ok de sajnos a a befejezés olyan béna lesz, hogy az ember egyszerű fia felhördül és majd' kiönti finom búzasörét. Aki kíváncsi az kattanjon ide, mindenféle spoiler veszély!
Ettől függetlenül jó kis film ez, látványos, hangulatos, elgondolkodtató, de kár a végéért.
Azért NÉZZED MEGFELE!
dr. KJ: 8.2/10